Ma reggel eléggé kétségbe voltam esve a melleim miatt. Tudom, hogy ez most nagyon nem hangzik szépen, de tényleg zavarnak. A férjemnek elmondtam munkába menet a problémámat, úgyis kérdezgeti, hogy mi a bajom, látja, hogy lehangolt vagyok. Elmondtam neki. Nem igazán értett meg, kicsit úgy érzem, hogy inkább mulat ez egészen. Azt mondta, hogy nem izgassam magamat, ő imádja a testemet és a melleimet is. Szerinte gyönyörűek, és mióta szültem csak jobban kíván. Tudom, hogy ez igaz, Géza ebből a szempontból nem változott, nem érzem rajta azt, amit sok nő mesél, hogy szülés után oda a nemi élet. Nálunk ez teljesen jól működik, de eddig nem vettem észre, hogy a testemet mennyire megváltoztatta az anyaság.